bekesi_erika
nő
-
44 éves, Ózd, Magyarország - Képek (3196)
- | Barátok
- | Vendégkönyv
- | Blog
- | Videók
- | Beszólások
Blog 437
-
My links
Mindenszentek és Halottak napja
szilveszteri újévi pps-ek
szilveszteri újévi pps-ek
szilveszteri újévi pps-ek
Szilveszter
Tavaszi virágok és madarak
videoplayer.hu - játszd le!
videoplayer.hu - játszd le!
videoplayer.hu - játszd le!
videoplayer.hu - játszd le! -
ÁPRILIS 27. NÉVNAPI ISMERTETŐK, NÉPSZOKÁSOK
Április 27. Zita és Mariann napja
A Zita női név, a magyarba a német nyelvből került át, ott a Felicitász név becézett formája, és c-vel is ejtik. Az olasz Zita név is c-vel ejtendő, jelentése: hajadon. Felicitász jelentése még: jószerencse, boldogság.
A Mariann magyar női név, amely a Mária eredeti héber formájából, a Mirjamból származik. Rokon nevek még: Manon, Mara, Marianna, Marianne, Marica, Marietta, Marina, Marinella, Marinetta, Marion, Marióra, Marita, Masa, Mia, Mietta, Ria.
Híres Ziták
Perczel Zita színésznő, filmszínésznő
Szeleczky Zita színésznő, filmszínésznő
Zita Bourbon–pármai hercegnő, az utolsó magyar királyné
Zita Bourbon–pármai hercegnő, férjezett Zita magyar és cseh királyné és osztrák császárné (olaszul: Principessa Zita di Borbone-Parma, németül: Kaiserin Zita von Österreich, teljes nevén Zita Mária Adelgunda Mikaéla Rafaella Gabriella Jozefa Antónia Lujza Ágnes; Viareggio, 1892. május 9. – Zizers, 1989. március 14.) Bourbon–pármai hercegnő, házassága révén magyar és cseh királyné, osztrák császárné.
IV. Boldog Károly király neje. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukása után, 1918-ban előbb Svájcba, majd később Madeirára száműzték férjével és gyermekeivel. Elkísérte Károly királyt Magyarországra 1921-ben a királypuccsok alkalmával. Az utolsó magyar királyné 1989. március 14-én halt meg, kilencvenhat éves korában, családja körében.
Az osztrák kormány engedélyezte a Habsburg-ház hagyományainak megfelelő bécsi temetést, mely április 1-jén zajlott le az osztrák fővárosban. Teste a bécsi kapucinusok templomában pihen, szívétől különválasztva, ami halála színhelyén, Svájcban maradt.
Görög Zita fotómodell
Debreczeni Zita fotómodell
Híres Mariannok
Ambrus Mariann evezős
Falusi Mariann énekes
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
Szlovénia – Az Ellenállás Napja (a német, olasz, magyar megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941-es alapításának emléknapja).
A Halott és Megrokkant Dolgozók Nemzetközi Emléknapja
A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJA
1994. április 27-én ünnepelték meg először A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJÁt. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik.
SZENT PEREGRINUS
Peregrinusa középkorban élt (†1345), a szervita rend tagja volt. Üszkösödő lába hirtelen meggyógyult, ezért a lábfájósok, köszvényes betegek védőszentje lett. Tisztelete rendjének buzgólkodására igazában szentté avatásával (1726) bontakozott ki. Középpontja a bécsi, rossaui szervita templom: itteni ünnepe és nyolcada még századunkban is valósággal népünnepélynek számított. Sajátos bécsi szokás, hogy frissen sült, forró kiflit (Peregrinikipfel) szoktak ilyenkor a bécsiek fogyasztani.
Érthető, hogy Peregrinus régi, hazai barokk tiszteletének nyomait szervita templomaink őrzik. Ilyenek a budapesti templom régi, fogadalmi tárgyakkal ékesített, feltűnő Peregrinus-oltára, a lorettomi, Nádasdy Ferenctől épített templom Peregrinus-kápolnája, a szent életét megörökítő barokk freskóciklussal az egri templom homlokzatának Peregrinus szobra. Fertőszéplakon Széchenyi Zsigmond, aki egyik hadjáratában a lábán megsebesült, Peregrinus-szobrot állíttatott (1739). Peregrinus-kép látható a győri karmelita, a móri kapucinus, a budai Szent Anna és Szent Erzsébet, továbbá a bajai belvárosi templomban, ami azt mutatja, hogy a kultusz a barokk időkben már átlépte a szervita lélekgondozás határait. Rábasebes templomában freskó ábrázolja (1791) Peregrinust. Keletkezésének közelebbi körülményei ismeretlenek. Sopron környékén is régebben eleven lehetett a szent tisztelete, amit Bécsnek és a szemita lorettomi kegyhelynek földrajzi közelsége magyaráz. Így Sopronban is ismeretes volt a Peregrinus kiflije.
Események
1773 – A brit parlament kiszabja a teatörvényt az amerikai gyarmatokra.
Az 1773-ban kiadott teatörvény eltörölte a beviteli adót a teára, aminek az volt a célja, hogy a Brit Kelet-indiai Társaság el tudja adni a teát az amerikai gyarmatokon. Ezzel a brit kereskedők olcsóbban árulhatták a teát, mint a helyi kereskedők. A bevételekre nagy szüksége volt a Társaságnak, ugyanis az indiai éhínség és az európai piac relatív gyengesége miatt csődközeli helyzetbe jutott.
A törvény miatt az amerikai kereskedők teáját bojkottálták. Az ez elleni tiltakozás a bostoni teadélutánon teljesedett ki, ahol 342 láda teát a vízbe dobtak a kereskedőhajóra feljutott indiánnak öltözött hazafiak. Az akciót Samuel Adams vezette, a késöbbi John Adams elnök unokaöccse.
Születések
1791 – Samuel Morse amerikai festőművész, feltaláló (Morse-távíró, Morse-ABC) († 1872)
1891 – Szergej Prokofjev orosz zeneszerző († 1953)
1953 – Tokody Ilona opera-énekesnő, szoprán
Halálozások
1521 – Ferdinand Magellan portugál felfedező (* 1480 körül)
2002 – Ruth Handler (sz. Ruth Mosko) amerikai vállalkozó, a Barbie baba megalkotója (* 1916)
-
ÁPRILIS 26. NÉVNAPI ISMERTETŐK, NÉPSZOKÁSOK
Április 26. Ervin napja.
Az Ervin férfinév a germán Erwin névből származik, amelynek Herwin változata annyit jelent, hogy a hadsereg barátja, míg Eberwin alakváltozatának jelentése vadkan erejű jóbarát. Női párja: Ervina.
Híres Ervinek
Kibédi Ervin színész
Lázár Ervin író
Erwin Rommel német tábornok, a sivatagi róka
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
SZENT KILIT
Kilit, deákosan Cletus, Anacletus Szent Péter második utóda a pápai székben (†91). Tisztelete hazánkban is fölbukkan. Erre néhány patrocinium, illetőleg helynév utal: Kiliti (Somogy 1334, Moson), azaz Kilité, vagyis Kilit oltalmába ajánlott falu.
Kilit alakját sem legendairodalmunk, sem középkori szakrális művészetünk nem tartja számon, ünnepét azonban régi misekönyveinkben megtaláljuk.
A SZELLEMI TULAJDON VILÁGNAPJA
Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 26. ülésszakának határozata alapján április 26-a A SZELLEMI TULAJDON VILÁGNAPJA, amelyet először 2001. április 26-án ünnepeltek meg.
Események
1964- egyesült Tanganika és Zanzibár, e két országnévből alkotott új név alatt létrejött Tanzánia
1986 – Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában (Ukrajna), az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben.
Születések
121 – Marcus Aurelius római császár, filozófus († 180)
1319 – II. (Jó) János francia király († 1364)
1573 Medici Mária francia királyné († 1642)
1900 – Charles Francis Richter amerikai szeizmológius (földrengés-kutató), a Richter-skála megalkotója († 1985)
1905 – Keleti Márton magyar filmrendező († 1973)
1918 – Perczel Zita magyar színésznő, filmszínésznő († 1996)
Halálozások
1478 – Giuliano de' Medici, Firenze ura (* 1453)
1490 – Hunyadi Mátyás, magyar király halála Bécsben (* 1443)
1827 – Bihari János, cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész (* 1764)
Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Budapest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész.
Édesapja is hegedűs volt. 1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatás megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.
A 19. század elejének legkiválóbb zeneszerzője és előadóművésze, a verbunkos stílus legnagyobb képviselője. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja. -
ÁPRILIS 25. NÉVNAPI ISMERTETŐK, NÉPSZOKÁSOK
Április 25. Márk, Márkó és Márkus napja van.
A Márk latin – német eredetű férfinév, jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt; határvidék, erdő védője.
Híres Márkok
Márk, a hagyomány szerint a Bibliában található Márk evangéliuma szerzője
Márk leginkább az Apostolok cselekedetei könyvben tűnik fel, mint Pál apostol fő munkatársa. Később Péter apostol mellé került. Talán Péter beszámoloiból született meg az evangélium. Megírásának helyét Rómába, idejét a zsidó háború előtti időszakra tehetjük, nagyjából az i. sz. 65-70-es évekre. Nyelve az akkor használatos koiné dialektusú görög nyelv volt. Valószínű, hogy Márk Péter apostol tanításait fordította le görögre, mivel Péter nem beszélte ezt a nyelvet. Állítólag ő volt Alexandria első püspöke, ott is szenvedett mártírhalált április 25-én, húsvét napján (Márk a legkésőbbi szent a naptárban, akinek a névnapja még húsvéttal egybeeshet). Állítólagos maradványait Velence szerezte meg a IX. században, azóta ő a „tenger királynőjének” védőszentje. Attribútuma a szárnyas oroszlán, középkori kommentárok szerint azért, mert evangéliumát Keresztelő Szent János pusztában „bömbölő” kiáltásával kezdi.
Marc Chagall francia festő
Marco Polo olasz utazó
Marcus Aurelius római császár
Mark Webber ausztrál F1 autóversenyző
Események
1719 – Angliában megjelenik Daniel Defoe: Robinson Crusoe c. regénye.
ÁPRILIS UTOLSÓ VASÁRNAPJA – A TESTVÉRVÁROSOK VILÁGNAPJA 2010-ben április 25.
1957. április 28-án a franciaországi Aix-les Bois-ban megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO). Ennek alapján minden év április utolsó vasárnapján ünnepeljük a TESTVÉRVÁROSOK VILÁGNAPJÁt.
Születések
1214 vagy 1215 – IX. (Szent) Lajos francia király († 1270)
Szent Lajos testesítette meg a keresztény lovagkirály eszményét: két keresztes hadjáraton is részt vett, és hiába vallott kudarcot, hamarosan szentté avatták. Uralkodása alatt Franciaország Európa vezető nagyhatalma volt, mind katonai, mind gazdasági, mind kulturális szempontból: példának okáért a király gyóntatója, Robert de Sorbon ekkor alapította meg a Sorbonne-t, ekkor épült fel a Sainte-Chapelle és a király udvarában gyakran megfordult Aquinói Szent Tamás is.
1874 – Guglielmo Marconi Nobel-díjas olasz fizikus, a szikratávíró feltalálója († 1937)
1918 – Ella Fitzgerald amerikai jazz-énekesnő († 1996)
1927 – Albert Uderzo francia karikaturista, képregényrajzoló („Astérix”)
1930 – Ferrari Violetta Jászai-díjas színésznő
1940 – Alfredo James „Al” Pacino, Oscar-díjas amerikai színész („Serpico”)
1969 – Renée Zellweger amerikai színésznő
1981 – Felipe Massa brazil autóversenyző, Forma-1-es pilóta
Halálozások
1077 – I. Géza magyar király (* 1040 körül)
1744 – Anders Celsius svéd természettudós (* 1701)
Anders Celsius (Ovanåker, 1701. november 27. – Uppsala, 1744. április 25.) svéd természettudós, csillagász, a Celsius-skála megalkotója. A svéd és a berlini akadémia, valamint a londoni Royal Society tagja. Szorgalmazta a Gergely-naptár bevezetését, az akkor már pontatlan Julianus-naptár helyett. 1737-ben tervezte meg a ma is használatos, 100-as beosztású hőmérsékleti skáláját, amely komoly segítséget jelentett a tudományos munkában. A skálát 1742-ben mutatta be a Svéd Akadémiában tartott előadásán. 1750-ben Stromer svéd tudós módosította a skálát, és a fagyáspontot tette meg 0°-nak, a forráspontot pedig 100°-nak. Életét tuberkulózis oltotta ki 1744-ben.
1995 – Ginger Rogers amerikai színésznő (* 1911)
ÁPRILIS 25. MÁRK NAPJA
Április 25-e Szent Márk evangélista ünnepe, az egyházi búzaszentelés napja, amely antik hagyományokat őriz. A rómaiak ezen a napon köszönetet tartottak és áldozatokat mutattak be Robigo istennek, hogy a vetéseket védje meg a rozsdától. Ha ekkor már a fürj el tud bújni a vetésben, és netán még az ég is megdördül, akkor a néphit szerint, gazdag lesz az aratás.
A szentelt búzát – mint általában a többi szentelményt – nagy becsben tartották, és mágikus hatást tulajdonítottak neki. Tápén a szentelés alatt koszorúkat készítettek a búzából, melyeket a templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap után levették, és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. Koszorút a beteg feje alá is helyeztek, gyógyító erőt tulajdonítva a szentelt búzának. Medvesalján, Almágy községben a gazdasszony a szentelt búzából a tyúkok, kacsák elé szórt, hogy ne érje őket kár. Ugyanitt, amikor a karácsonyi morzsával füstöltek, szentelt búzát is szórtak közé, hogy a hatást fokozzák. Az imakönyvbe tett búzaszálnak gonoszűző erőt tulajdonítottak a magyar nyelvterület számos vidékén. A bukovinai székelyek a megszentelt búza főzetét lábfájás ellen tartották foganatosnak. A szegedi kenyérsütögető asszonyok Szent György-napi harmatot és szentelt búzaszálat tettek a kovászba, hogy a kenyér szépen keljen.
Szórványos adataink vannak az időjárás- és termésjóslásról is Márk napjával kapcsolatosan. Például Csépán a mák, a Mura-vidéken az indás növények vetésére tartották alkalmas időpontnak. A Mura-vidékiek szerint: „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz” -
ÁPRILIS 24. Sárkányölő Szent György napja
Sárkányölő Szent György napja
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hivővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és - miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől - Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák - miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt - valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette. A leghíresebb Szent György szobor Prágában van, másolatai pedig Kolozsváron és Budapesten és Szegeden.
Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). Több ország zászlaján is látható a Szent György-kereszt, például Anglia.
Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A mohamedán kultúrkörben, „Szent Dserdsis” néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát.
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.
Szent György napja
Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! - köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek, annak tudatában, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe - 24-e - az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelöli.
Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból - és a tejhozam gyarapítása végett - a tehenekkel itattak meg.
Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: „Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van”
Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. Az Ormánságban úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját ezen az éjszakán a boszorkányok megfaragták, annak ezzel elvitték a tejhasznát. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi füvek) való kimosásával.
Az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyík torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Medvesalji falvakban azt hiszik, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet. A jászdózsaiak szerint a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. A moldvai magyarok úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.
A lányok "szentgyörgyharmattal" mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a "bűbájos" vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
Ennek a hagyománynak máig fennmaradt szép szokása a kőszegi szőlősgazdák Szent György-napi kötelessége, amikor is a kora reggel megszedett szőlőhajtásokat a fúvószenekar kíséretében beviszik a városházára bemutatni a polgármesternek, majd a szintén ünnepélyes ceremónián a termésígéretet berajzoltatják az 1740-ben nyitott, és a Jurisich-várban őrzött Szőlő Jövések Könyvébe. Időjóslás is tartozik e jeles naphoz: "ha a békák Szent György nap előtt megszólalnak, korai nyár várható". - Másutt ugyanez száraz nyarat jelentett.
Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasolnak: lehet eret vágatni, amely használ mind a fejednek, mind a mellednek. A köpölyözés hasznos. Ne egyél semmiféle gyökeret, tiszta bort igyál, a tehénhúsnak békét hagyj, bárányhúst egyél, kecskegödölyét, tyúkhúst és folyóvízbeli halakat. A fürdő hasznos. A hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak
Áprilisban, akkor is lehetőleg Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni. Gonoszjáró napokon ezért az Egriek a nyakukba akasztott zacskókban, más vidékeken az emberek a zsebükben néhány szem babot hordtak magukkal a rontás ellen. A jó babtermést elősegítő hiedelmeket is ismerünk. A szilágyságban például ültetés előtt három napig nyári esővízben áztatják, amit előző nyárról őriztek erre a célra. A Balaton mellékén pedig a vetés közben szidalmakkal illették, mert hiedelmük szerint akkor hozott bő termést. -
ÁPRILIS 24. NÉVNAPI ISMERTETŐK, NÉPSZOKÁSOK
Április 24. György és Debóra napja.
A György férfinév a görög Georgiosz névből, illetve ennek latin Georgius formájából származik. Jelentése: földműves, gazdálkodó. Női párja: Györgyi és Georgina.
A Debóra héber eredetű női név, jelentése: méh.
Híres Györgyök
Bárdy György színész
Dózsa György
Dózsa György (Dálnok, 1470 k. – 1514. július 20.) az 1514-es, parasztfelkelésbe torkollott keresztes hadjárat katonai vezetője. Dózsa György igazolva a hírnevét sok diadalt aratott, és bár az egész országban kitört a felkelés, ő csak a keresztes hadsereget irányította, a helyi zavargásokhoz nem volt köze. Bár a felkelők több helyen vereséget szenvedtek, ő seregével elfoglalta a Maros menti várak többségét. Egészen a temesvári csatáig (1514. július 15.) nem szenvedett vereséget, itt azonban Szapolyai János erdélyi vajda seregével beavatkozott és nagy csatában legyőzte a felkelőket. Dózsa György és testvére Dózsa Gergely fogságba esett. Később tetteiért testvérével együtt kivégezték. A korabeli feljegyzések így írtak Dózsa György kivégzéséről: először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyűséget hoztak…, fogaikkal széttépték és felfalták. Ezután a testet négyfelé vágták és bitófára függesztették.
Cserhalmi György színész
Fráter György
A "fehér barát" Fráter György (Kamičić, Horvátország, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) esztergomi érsek és bíboros, horvát kisnemesi származású államférfi.
Nagyszerű katonai, papi, politikai diplomáciai képességekkel rendelkezett. Számtalan tisztséget töltött be: volt királyi tanácsos, helytartó, kormányzó és erdélyi vajda, élete utolsó évében megkapta az esztergomi érsek és a bíboros címeket is. Fiatalon még Corvin Jánost szolgálta, majd Szapolyai Jánost.
Erdély megszervezője. A 16. század második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Erdély 1541 előtt nem volt önálló ország. Területéhez a leválasztott részek tartoztak (partium). A lakosság vallási téren is megosztott volt. A magyar vármegyék, a székely és a szász székek alkották a három nemzetet. Rendi szervezetük elütött egymástól. Az új állam vezetője névlegesen II. János Zsigmond volt, de a legfontosabb döntéseket Fráter György hozta. Külpolitikailag Erdély nem volt független, hűbérura a szultán volt akinek adót fizetett. Fráter György 1551-ben lemondatta János Zsigmondot a trónról és Erdélybe Habsburg-katonaságot hívott, erre a török támadásba lendült. Ezért I. Ferdinánd meggyilkoltatta.
Korda György énekes
Melis György operaénekes
Szondy György Drégely védője
George W. Bush, az USA elnöke 2009-ig
George Cukor magyar származású amerikai filmrendező
George Lucas amerikai filmrendező
Uralkodók
2 görög, 4 brit király is viselte ezt a nevet.
Kasztrióta György
Kasztrióta György, ismertebb nevén Szkander bég. Albánia történelmének legkiemelkedőbb személyisége, 1443-tól haláláig Albánia fejedelme, az albánok legnagyobb nemzeti hőse, „Albánia Sárkánya”. Az általa szervezett fegyveres ellenállás és albán honvédő harc negyed évszázadon át, 1443 és 1468 között feltartóztatta a Nyugat-Balkánon terjeszkedő Oszmán Birodalmat. Hazájában a történelem során egyedülálló módon sikerült megteremtenie az összefogást. Szkander bég egyetlen szövetségese Hunyadi János volt, de kettejük vállalkozásait nem kísérte hadi szerencse: az albánok sem az 1444-es várnai csatába, sem az 1448-as második rigómezei csatába nem értek oda időben, amelyek Hunyadi vereségével végződtek.
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
A Rendőrség napja
Tótkomlós város napja
A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja
A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. A KÍSÉRLETI ÁLLATOK VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJÁn állatvédők arra figyelmeztetnek: a tudomány számára van más, állatbarát megoldás. Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet április 24-én a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát. A laboratóriumi állatok száma ugyanis a világon évente eléri a 100 milliót.
Események
1222 – II. András kiadja az Aranybullát.
Az aranybulla eredeti jelentése: az az arany függőpecsét, mely a magyar királyok fontosabb okmányain volt III. Béla óta. Aranybulla néven (nagy kezdőbetűvel) azt az aranypecsétes szabadságlevelet értjük, amellyel II. András magyar király 1222-ben helyreállította és újabb intézkedésekkel bővíttette Szent István király alkotmányát.
Szimbolikus jelentősége van, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának tagjai talárjuk felett viselt láncukon az Aranybulla pecsétjének egy másolatát hordják ezzel szimbolizálva a jog hatalmát az állami akarat felett.
1326 – Károly Róbert megalapítja a Szent György lovagrendet.
1514 – Bakócz Tamás bíboros, Esztergom érseke, pápai legátus a keresztes sereg vezérévé Dózsa Györgyöt nevezi ki.
1961 – A XVII. században Stockholm közelében elsüllyedt Vasa svéd királyi hadihajó kiemelése. Ez ma az egyetlen ilyen idős, épségben megmaradt hajó (ma múzeum).
A Vasa egy svéd sorhajó volt, melyet 1626-1628 között építettek II. Gusztáv Adolf megrendelésére. A svéd király a harmincéves háború alatt, Lengyelország elleni harcok miatt rendelte meg a hajót. A feltörekvő, tengeri nagyhatalommá váló evangélikus svédek biztosítani akarták a kender importját az új hajóik kötélzetéhez az akkoriban a katolikus lengyelek befolyása alatt álló Balti-térségből. A stratégiai és vallási okokon túl személyes indok is vezette Gusztáv Adolfot: a lengyel uralkodó saját unokatestvére, III. Zsigmond volt, aki 1599-ig a svéd trónt is birtokolta, ám vallási okokból kénytelen volt lemondani. Gusztáv Adolf remélte, hogy a két országot ismét egyesítheti.
A Vasa már méreteivel is félelmet keltett volna a csatákban, tűzereje egymagában felért a teljes lengyel flotta tűzerejével. A király sajnálatos módon aktívan részt vett a hajó tervezésében. Mivel megtudta, hogy az ellenfél is egy nagy hajót épít, 1627-ben változtatásokat kért a hajóján: Miután a hajógerincet már elkészítették jelentősen megnöveltette azt, valamint egy második ágyú-fedélzetet is beépíttetett. A fő hajóépítő mester, a dán Henrik Hybertsson megbetegedett és meghalt az építés közben, így tapasztalatlan tanítványára hagyva a hajó elkészítését. A korabeli hajóépítésben nem alkalmaztak tervrajzokat, hanem a mester fejében volt a terv, és ő irányított mindent. A változtatásokkal azonban a hajó egyensúlya felbomlott, a hasában lévő ballaszt-kövek már nem voltak képesek ellensúlyozni a magas és nehéz felépítményt. Az alsó ágyú-fedélzet is módosult: a nagyobb kaliberű ágyúkhoz nagyobb lőréseket építettek.
Az elkészült hajó korának egyik legjobban felszerelt hadihajója volt, 64 ágyúval rendelkezett, viszont a szélességéhez képest túl hosszú és túl magas volt. A szokásos stabilitási próbán – amikor harminc matróz fut egyszerre egyik oldalról a másikra, így próbálván felborítani a hajót – a Vasa erősen megdőlt. Mivel ezt senki nem merte a király tudomására hozni, a hajót késznek nyilvánították.
1628. augusztus 10-én a Vasa vitorlát bontott a stockholmi kikötőben, a Gamla Stan déli csücskétől, hogy megtegye első útját. Szép idő volt, nem számítottak hullámzásra, így az ágyúnyílások nyitva voltak. Ám egy hirtelen széllökés azonban a hajót annyira megdöntötte, hogy ezeken át beömlött a víz. A hajó valamivel kevesebb mint 1300 métert tett meg a vízrebocsátása óta, és máris elsüllyedt a stockholmi kikötő közepén, 50 matróz halálát okozva. Értékes bronzágyúiból nagyjából 50-et búvárharangok segítségével felszínre hoztak 1664-65-ben. Az akkori kivizsgálás feltárta a tervezési hibákat, és az elégtelen mennyiségű ballasztot jelölte meg a szerencsétlenség fő okozójának.
A hajótestet végül is nem emelték ki, így az 30 méter mélyen, szinte teljes épségben megőrződött a tenger fenekén.
Anders Franzén (1913–1997), svéd tenger-történész elkezdte kutatni a Balti-tenger hajóroncsait, mivel rájött, hogy a Balti-tengerben nem él meg a hajóféreg, ami más tengerekben tönkreteszi a fa hajóroncsokat. Elkezdte keresni a Vasát is. A keresést azzal kezdte, hogy feltérképezte a stockholmi kikötő 30 méternél mélyebb vizeit. Végül 1956 augusztusában a véletlennek köszönhetően fedezték fel a maradványokat: az öböl egyik részén építkezés indult, s a mederkotrások elkorhadt fadarabokat hoztak a felszínre. A fadarabok a Vasáról származtak, amelyet így szerencsésen megtaláltak 32 méter mélyen, függőleges (normális) helyzetben. A további történelmi leletek is jelentősek voltak, a kutatók mintegy 26 000 tárgyat találtak a hajón és környékén. A vitorlákon, csomókon, hordókon, szobrokon, görgőkön, holttesteken kívül sok használati tárgy is megmaradt, amelyek sokat segítenek a kor életmódjának feltérképezésében. A hajón talált egyetlen nemesfém lelet a kapitány gyűrűje volt. A kiemelésre 1961. április 24-én került sor. A szárazdokkban kezdődött meg az átnedvesedett hajómaradvány tanulmányozása és konzerválása, amelynek során polietilén-glikolt (PEG) használtak – ez a viaszos anyag átitatja a fa szerkezetet és kiszorítja belőle a vizet. Összesen 17 évre volt szükség, hogy a PEG-permet teljesen átitassa az egész hajót, ezt lassú szárítás követte. A múzeumot hivatalosan 1990. június 15-én nyitották meg.
Születések
1908 – Sulyok Mária magyar színésznő († 1987)
1920 – Zenthe Ferenc magyar színész, Jászai-díjas (1955, 1968), Kossuth-díjas (1997), a Nemzet Színésze († 2006)
Halálozások
1196 – III. Béla magyar király (* 1148-1149 körül)
1731 – Daniel Defoe, angol író (* 1660 körül)
Eredeti neve Daniel Foe. Élete nagy részében politikai újságíróként dolgozott, majdnem 60 éves volt, amikor elkezdett regényeket írni. Legismertebb regénye, amit az első angol regényként tartanak számon, a Robinson Crusoe 1719-ben jelent meg. Ezt követte a Moll Flanders örömei és viszontagságai (1722).
1967 – Széchenyi Zsigmond író, vadász, Afrika-utazó (* 1898)
2004 – Estée Lauder (er. Josephine Esther Mentzer), amerikai üzletasszony (* 1910)
2007 – Madaras József színész (* 1937) -
ÁPRILIS 23. NÉVNAPI ISMERTETŐK, NÉPSZOKÁSOK
Április 23. Béla napja.
A Béla név bizonytalan eredetű, jelentésére több magyarázat született. A legvalószínűbb magyarázat – mivel uralkodók neveként jelent meg a magyarban – török eredet, a kora középkori eurázsiai sztyeppén széles körben használatos bojla méltóságnév.
Amennyiben a magyar eredetet vizsgáljuk, úgy valószínűleg a régi magyar Bél személynévből származik a név, az -a betű itt kicsinyítőképző. A Bél jelentése belső rész, például: szív. Lehet héber eredetű is, itt a Béla jelentése: világot elnyelő. A középkorban mesterségesen azonosították az Adalbert névvel. A név a XIX. században került elő újra, korábban csak Árpád-házi királyaink nevében fordult elő.
Híres Bélák
Bartók Béla, zeneszerző
Czóbel Béla, festő
Komjádi Béla sportújságíró, a magyar vízilabdasport "reformere", szövetségi kapitánya
Kun Béla, politikus
Lugosi Béla, színész
Uralkodók
I.Béla magyar király
I. Béla (* 1016; † 1063. szeptember 11., Dömös) Árpád-házi magyar király 1060-1063 között.
I. Béla Géza fejedelem öccsének, Mihálynak unokája volt. Apja valószínűleg Vazul volt; bár több korabeli krónika is Vazul öccsét, Szár Lászlót jelöli meg Béla és testvérei apjaként, ennek okai a korabeli politikai események is lehetnek (Vazul fellázadt I. István ellen, ezért nem szívesen ismerték volna be, hogy az Árpád-ház későbbi uralkodói az ő leszármazottai.)
Béla születésének éve ismeretlen; történeti emlékeink akkor említik először, mikor testvéreivel, Endrével és Leventével a külföldre menekült. Menekvésének okait és körülményeit ismerjük. A krónika szerint Vazul vakítása miatt menekültek el.
Uralkodása 1060-1063
Megkoronázása 1060. december 6-án Székesfehérvár
Született 1016 körül ? Elhunyt 1063 Dömös, a trónja halálosan megsebesíti
Nyughelye Az általa alapított szekszárdi Szentséges Megváltó bencés apátságban temették el.
Elődje I. András Utóda Salamon
Felesége Richeza lengyel hercegnő, II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem leánya (Piast-ház)
Gyermekei * I. Géza magyar király;
• I. (Szent) László magyar király;
• Lampért herceg;
• Zsófia – Weimari Ulrich, isztriai őrgróf majd Magnus szász herceg felesége
• Eufémia – I. Ottó morva herceg felesége;
• Ilona – Zvonimir horvát király felesége;
• Ismeretlen nevű lány
Dinasztia Árpád-ház
Édesapja Vazul (Vászoly) Édesanyja Tátony nembeli nő
II. Béla (Vak Béla) magyar király
Uralkodása 1131-1141 Megkoronázása 1131
Született 1108 ? Elhunyt 1141. ?
Elődje II. István Utóda II. Géza
Felesége Ilona Gyermekei II. Géza, II. László, IV. István
Dinasztia Árpád-ház
Édesapja Álmos herceg Édesanyja Predszláva
III. Béla magyar király
IV. Béla magyar király
Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, ezért „második honalapító”-nak is nevezik.
Uralkodása 1235. szeptember 25. - 1270. május 3.
Megkoronázása 1235 Született 1206 Elhunyt 1270. május 3.
Elődje II. András Utóda V. István
Felesége Laszkarisz Mária nikaiai hercegnő
Gyermekei
Szent Kinga
Margit
Katalin
Anna
Boldog Jolán
Erzsébet
Boldog Konstancia
V. István
Szent Margit
Béla
Dinasztia Árpád-ház
Édesapja II. András Édesanyja Gertrudis
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
A magyar nyelv napja
Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2008. december 6-án megtartott IX. tisztújító közgyűlésén, elfogadva Gráf Rezső javaslatát, április 23-át a magyar nyelv napjának kiáltották ki. 2008-ban ezen a napon nyitotta meg kapuit Magyar Nyelv Múzeuma a Sátoraljaújhely részét képező Széphalmon.
A könyv és a szerzői jogok világnapja (UNESCO)
1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZŐI JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.
A katalánoknak ez a nap egyben védőszentjük, Sárkányölő Szent György napja is. Így ott ezen a napon emlékeznek meg a „rózsákról és a könyvekről”, mert a legenda szerint Szent György a IV. században az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát a megmentett hercegnőnek ajándékozta.
Születések
1564 – William Shakespeare angol költő, drámaíró, színész († 1616)
1887 – Törzs Jenő magyar színművész († 1946)
1924 – Marlon Brando amerikai színész, filmrendező († 2004)
1926 – Janikovszky Éva Kossuth-díjas magyar író, költő († 2003)
Halálozások
997 – Szent Adalbert püspöknek, (Szent István nevelőjének) vértanúhalála (* 957)
Évekig élt Rómában bencés és bazilita szerzetesek között, majd kiemelkedő térítési munkát végzett. A magyar Géza fejedelem megnyitotta országát a térítők előtt 972 körül. Adalbert lett Vajk (a későbbi I. István magyar király) nevelője is. Kiemelkedő szerepe volt István hitbéli fejlődésében, a király kereszténység iránti elkötelezettségének elmélyítésében.
Az esztergomi főszékesegyház az ő nevét viseli. Teljes neve Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház. A katedrális tövében felépült papnevelde épülete a Szent Adalbert Központ nevet kapta.
1616 – Miguel de Cervantes spanyol író, a Don Quijote alkotója (* 1547)
1616 – William Shakespeare angol drámaíró, költő (* 1564)
1981 – Zelk Zoltán magyar költő (* 1906)
2007 – Borisz Nyikolajevics Jelcin Oroszország első elnöke (* 1931) -
ÁPRILIS 22. NÉVNAPI ISMERTETŐK, NÉPSZOKÁSOK
Április 22. Csilla és Noémi napja.
A Csilla magyar származású női név, írói alkotás a csillag szóból. A nevet Vörösmarty Mihály alkotta. A csilla növénynév is, a Scilla növénynemzetség magyar nevének, a csillagvirágnak a változata.
A Noémi héber eredetű bibliai női név, a Naomi magyar megfelelője. Jelentése: gyönyörűségem. Rokon neve a Naómi.
Híres Csillák
Auth Csilla – énekesnő
Madarász Csilla – úszó, edző
Molnár Csilla Andrea – szépségkirálynő
Szentpéteri Csilla – zongorista
Csomor Csilla – színésznő (többek között a Barátok közt Berényi Zsuzsája)
Híres Noémik
Naomi Campbell brit topmodell
Ferenczy Noémi gobelinművész
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
1970 óta a Föld napja (Magyarországon 1990 óta).
1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében.
Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
AZ ÁPOLÓK NAPJA MAGYARORSZÁGON
Események
Kr. e. 753 – Róma város megalapítása, a római időszámítás kezdete
1509 – VIII. Henrik angol király trónra lép.
1913 – Szentpéterváron megjelenik a Pravda, a kommunista párt lapja
1915 – I. világháború: A németek a nyugati fronton először vetnek be nagyobb mennyiségben harci gázt (mustárgázt), a belgiumi Ypern (Ypres) térségében.
1924 – A legendás 424-es mozdony próbaútja Budapest és Vác között.
1989 – Feloszlik a KISZ.
Születések
1861 – Gróf Tisza István, politikus, magyar miniszterelnök († 1918)
1870 – Vlagyimir Iljics Uljanov, ismert nevén Lenin, orosz ideológus, forradalmár, szovjet-orosz politikus († 1924)
1904 – Robert Oppenheimer, amerikai fizikus († 1967) a Manhattan-terv igazgatójaként fontos szerepet játszott az első amerikai atombomba kifejlesztésében.
1916 – Yehudi Menuhin, amerikai hegedűművész, karmester († 1999)
1937 – Jack Nicholson, Oscar-díjas amerikai színész
1959 – Falusi Mariann, (énekesnő, színésznő), a Pa-Dö-Dö egyik tagja
Halálozások
1989 – Kulin György csillagász (* 1905)
1994 – Richard M. Nixon, az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke, hivatalban 1969–1974-ig (* 1913) -
ÁPRILIS 21. NÉVNAPI ISMERTETŐK, NÉPSZOKÁSOK
Április 21. Konrád napja.
A Konrád férfinév a német Kuonrat nébvől származik. Elemeinek jelentése: merész és tanács. Rokon név: Kunó.
Híres Konrád
Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
Óvoda-nap: Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító születésének (1782) emlékére tartják.
Története
Friedrich Wilhelm August Fröbel 1837-ben nyitotta meg az első németországi óvodát lakóhelyén, Bad Blankenburgban (az akkor még önálló Schwarzburg-Rudolstadt, türingiai német hercegségben). Kezdetben a „játszó és elfoglaló intézmény” névvel illette, melyet 1840-ben „gyermekkertre” (kindergarten) változtatott. Az ötlet kis idő múlva elterjedt, hála a Meyer nővéreknek, akik 1849-től kezdve önkéntes munkában szerte Németországban meghonosították Fröbel koncepcióját. A két nővér 1851-ben Angliában is létrehozta az első óvodákat, és továbbiak létrehozására ösztönözték a helybelieket. Az Egyesült Államokba költözve az egyik nővér, Margaretta Meyer Schurz alapította meg 1856-ban az első amerikai óvodát, miután már szabadidejében az otthonában tanítgatott pár kisgyermeket (saját lányával együtt), amivel nagy sikert ért el. Az első állami finanszírozású amerikai óvoda 1873-ban nyílt meg a többségében német bevándorlók által lakott St. Louis városában. Ugyanebben az évben Margarete Meyer óvodája is állami finanszírozásúvá vált.
Magyarországon 1828. május 27-én nyitotta meg kapuját az első óvoda Brunszvik Teréz jóvoltából a budai Krisztinavárosban, a Mikó utcában. Ezt követte hamarosan még kettő: a Vízivárosban, illetve a Várban.
Brunszvik Teréz intézete (és az azt követők is) nem a mai értelemben vett óvodák voltak, hanem – kisgyermekiskolák. Széles körű elemi oktatás folyt itt. Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa kidolgozott beszéd- és értelemgyakorlatok (Anschauungsunterricht) óvodai alkalmazása volt ez. [1]
Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson kívül – sokféle hasznos ismeretre is megtanították a gyerekeket. Akárcsak az iskolában, itt is folyt már a betűismeret, az olvasás tanítása, ami vallástani ismeretek elsajátításával párosult. A foglalkozások az első időben német nyelven folytak.
Bezerédj Amália nevéhez kötődik az első falusi kisdedóvó létrehozása. 1836-ban a Tolna megyei Hidja-pusztán alapította uradalmi cselédek gyermekei számára. Kislánya, Flóri együtt járt ebbe az óvodába a szegény szülők gyermekeivel. Egy óvó és egy „segédnő” foglalkozott itt a 40-60 főnyi gyermekcsoporttal.
Az első óvóképzőt Tolnán hozták létre 1837-ben. Igazgatója, Wargha István a magyar óvodapedagógia elméletének kiváló művelője volt. 1843-ban könyvet jelentetett meg az óvodák fejlesztésének kérdéseiről, módszertani kérdésekről. Címe: „Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában” (vagyis Magyarországon és Erdélyben).
A szerzői jog világnapja
Események
Kr. e. 753 – A hagyomány szerint Róma alapításának napja.
Rómát i. e. 753-ban Romulus és Remus alapította, mégpedig április 21-én, ami napjainkban olasz nemzeti ünnep. Anyjuk a monda szerint Rhea Silvia Vesta-papnő, apjuk Mars isten volt:
"De az utolsó percben mégis arra határozták magukat, hogy nem ölik meg a csecsemőket, hanem sorsukra bízzák őket: csináljanak velük az istenek, amit akarnak. Part menti fűzfából kis teknőt faragtak, rézabronccsal fogták össze, abba fektették az ikreket. A folyó vize felkapta a teknőt, s magával sodorta. Történetesen ekkor a Tiberis megáradt volt, és a medréből kilépett folyó ide-oda hurcolta a törékeny kis teknőt, míg ez végül a parton, egy vén fügefa görcsös lábánál megakadt.Az ikrek azonban itt is elpusztultak volna, ha isteni atyjuk, Mars nem gondoskodik róluk. Egy anyafarkast küldött hozzájuk, fiait vesztett félelmetes vadállatot, de ez nemhogy nem bántotta a gyermekeket, hanem anyai gondjaiba vette őket. Emlőit nyújtotta, úgy adott nekik friss farkastejet. Megjelent a harkály is, Mars kedves madara, édes gyökeret és mézes gyümölcsöt hozva csőrében. Így talált rájuk egy derék pásztor, Faustulus, a királyi nyáj, Amulius nyájának őrzője. Hazavitte, és hű feleségével, Acca Larentiával együtt felnevelte őket. Szép, erős ifjak lettek, maguk is pásztorok. Társaik között hamarosan kitűntek bátorságukkal és okosságukkal. Törvényt szolgáltattak nekik, szembeszálltak a nyáj rablóival, felkutatták, és hazavezették az eltévedt barmokat. Kettejük közül különösen Romulus tűnt ki vezetésre termettségével." (in: Római regék és mondák, feldolgozta Boronkay Iván)
A Tiberis (Tevere) és Aniene folyók találkozásánál fekszik.
Róma a Tiberis partjának 7 dombjára települt, a tengerparttól kb. 28 km-re terül el.
7 dombja a Mons Palatinus, a Capitolinus, a Caelius, az Aventinus, az Esquilinus, a Collis Quilinalis és a Viminalis. E legendás 7 halmon kívül a császárság alatt a városhoz csatolták még északon a gyéren lakott Pinciust, s a Mons Ianiculust. A Mons Vaticanust (bár szintén lakott terület volt) nem számították a városhoz Aurelianus császár idejéig
1831 – Gesche Gottfried kivégzése Brémában.
Gesche Margarethe Gottfried (1785. március 6., Bréma – 1831. április 21.,Bréma) Brémai háziasszony, Németország szerte ismert sorozatgyilkos.
1812-ben Gesche az édesanyjától kapott egy adag „Mäusebutter” (Egérvaj) nevű arzénos zsírt, hogy azzal rovarokat irtson. Ezzel az anyaggal Gesche 8 embert gyilkolt meg és négynél okozott súlyos mérgezést. A nyolcadik gyilkosság után az egérvaj elfogyott, ekkor 6 év szünet következett a halálesetekben.
A mérget apró, nem halálos adagokban juttatta az áldozatok szervezetébe. A városban a sok haláleset miatt „brémai angyal” néven kezdték emlegetni. Szüleit valószínűleg azért gyilkolta meg, mert azok ellenezték második házasságát. Gyermekeinek azért kellett meghalniuk, mert csökkentették Gesche házassági esélyeit. A fennmaradó gyilkosságokat anyagi okokból követte el.
A nyomozás és a per három évig zajlott. A per alatt Gesche ugyanazzal az egérvajjal próbálta magát megmérgezni, amelytől áldozatai is szenvedtek. Majdnem baráti viszonyt alakított ki az ellene nyomozó Droste szenátorral. A kor törvényei szerint az ítélet nem lehetett más, csak halál. 1831. április 21-én egy lovas szekéren vitték a brémai városháza melletti téren felállított nyaktilóhoz. Az ítélkező bíró felolvasta az ítéletet. Gottfriedet a bárd alatti asztalhoz kötözték, majd a hóhér segédje félrefésülte a haját. Néhány másodperccel később a bárd lezuhant. Ez volt az utolsó nyilvános kivégzés Brémában.
1908 – Frederick A. Cook elsőként éri el az északi-sarkot (Robert Peary egy évvel később követi, 1909. április 6-án).
Születések
1729 – II. (Nagy) Katalin orosz cárnő († 1796)
1799 – Táncsics Mihály magyar író, publicista († 1884)
1814 – Egressy Béni magyar zeneszerző, a Szózat megzenésítője († 1851)
1926 – II. Erzsébet brit királynő
1941 – Hollósi Frigyes magyar színész
1981 – Ronaldinho brazil labdarúgó
Halálozások
1509 – VII. (Tudor) Henrik angol király (* 1457)
VII. Henrik angol király (Wales, Pembroke vára, 1456. január 28. – Richmond, 1509. április 21.) az első Tudor-házi uralkodó
1850 – ifj. Báró Wesselényi Miklós magyar író, az „árvízi hajós”, a magyar reformellenzék egyik vezére (* 1796) -
ÁPRILIS 20. NÉVNAPI ISMERTETŐK, NÉPSZOKÁSOK
Április 20.Tivadar és Odett napja.
A Tivadar férfinév a Teodor névből származik, akárcsak a Tódor. Fejlődési sora: Teodor, Tiodor, Tiadar, Tivadar. Rokon nevek: Fedor, Teodor, Tódor. Angol megfelelője Theodore. A Tivadar név jelentése: Isten ajándéka.
Az Odett német, francia eredetű női név, jelentése: öröklött vagyon.
Híres Tivadarok
Bilicsi Tivadar színész
Csontváry Kosztka Tivadar festő
Duka Tivadar orvos, India-kutató, Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának feldolgozója
Farkasházy Tivadar újságíró, humorista
Puskás Tivadar, a telefonközpont feltalálója
Uray Tivadar színművész
Események
1990 – A csehszlovák Szövetségi Gyűlés Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatja az ország elnevezését.
2008 – Befejeződik XVI. Benedek pápa látogatása az USA-ban.
Születések
1245 – III. (Merész) Fülöp francia király († 1285)
1738 – Jelky András, író, utazó († 1783)
Jelky András (Baja, 1738. április 20. – Buda, 1783. december 6.) kalandor, felfedező. A Magyar Életrajzi Lexikon feljegyzése szerint 1730. július 30-án született, ám a Bajai Belvárosi Plébánia anyakönyvi bejegyzése szerint 1738. április 20-án.
Édesapja kiszolgált császári katona volt, aki Baján szabóként dolgozott. Fiát – hasonlóképp annak bátyjához, aki a bécsi császári ruhatárnál szabóskodott – szintén szabónak szánta.
Jelky András 1754. március 13-án vándorútra kelt, és Prágán, Lipcsén, Nürnbergen át Erlangenbe érkezett, ahol mintegy két hónapig tartózkodott. Innét továbbutazott Franciaországba, azonban az egyik útjába eső városban, Aschaffenburgban éppen katonaállítás volt: a hadrafogható fiatalembereket, tekintet nélkül azok származására, erőszakkal besorozták katonának. Hogy ezt a katonafogdosást elkerülje, egy menyecske a puttonyában az eladó gyümölcs alá rejtve kicsempészte a városból. Innen továbbutazott Hanauba, azonban megérkezésekor a város kapujában eltépték útlevelét, és a kaszárnyába hurcolták. Néhány napos fogság után sorstársaival együtt átszállították Hannoverbe, hogy hajóval a tengerentúlra küldjék. A hajó azonban megtelt emberekkel, s amíg a másik hajóra vártak, Jelky megszökött, és Nimvegenbe ment. Itt azonban kelepcébe került, több némettel és hollanddal együtt. Ezúttal nem kerülhette el sorsát: 1755. október 30-án elindult vele a hajó Holland-Kelet-India felé.
A hajóba azonban az odaúton villám csapott, és elsüllyedt. Jelky egy fadarabba kapaszkodva tartotta fenn magát, míg halászok kimentették. Ezután egy holland hajóskapitány vette magához a hajójára, hogy a legénység ruháit javítgassa. Suriname-be utazott, onnét 1756-ban ért vissza, Lisszabonba. Innét egy máltai hajóval utazott tovább, azonban kalózok támadták meg őket, ezek foglyul ejtették őt, s rabszolgának eladták egy töröknek.
Jelky új gazdájának egyik emberével, a rabszolgák felvigyázójával kievezett egy szigetre, de odaúton kilökte azt a csónakból, s megszökött. Hét napig barangolt a tengeren, amíg egy portugál kereskedő felvette őt a hajójára. 1757 májusában Makaóba érkezett, innét továbbvitorlázott Kantonba.
Kantonban Hollandia katonai szolgálatába állt, és Batáviába (ma Jakarta) utazott, ahová 1758 januárjában érkezett meg, s még hét hónapig katonáskodott. Leszerelése után Albert Parra, a kelet-indiai kereskedelmi társaság elnöke mint szabót a házához fogadta, s beírták a városi polgárok közé. Még ez évben feleségül vette Seguin, angol haszonbérlőnek a leányát.
Egy véletlen szerencsétlenség és félreértés folytán magára vonta munkaadójának haragját, aki elűzte a házától és a katonasághoz küldte. 1760-ban elhagyta Batáviát, feleségét atyjának gondjaira bízta.
Ceylon szigetére utazott, ahol három hónapig táborozott. Amikor az egyik szomszédos szigetre ment társaival fát vágni, emberevők támadták meg őket: több társát levágták, a többit elfogták. Jelky egy előkelő főnök tulajdonába került, aki ketrecben tartotta, hogy később valamelyik bálványuknak áldozatul megsüsse. Fogságából gazdájának leánya mentette meg, akivel két bennszülött társaságában elmenekült.
A megszabadítója 13 hónap múlva meghalt; Jelkyt egy öt nap múlva arra vitorlázó hajó vette fel, és Batáviába szállította. Parra, aki közben helytartó lett, megbocsátott neki és kegyeivel halmozta el, felesége is tárt karokkal fogadta. Tiszti ranggal egy árvaház igazgatója lett, emellett komoly vagyont szerzett, és 1767-ben egy 1400 házból álló ültetvényt vett. 1770-ben a polgári őrség kapitányává nevezték ki, a holland követség titkos tanácsosa lett, többször járt követségben Japánban és Jáván.
1772-ben meghalt a felesége, 1775. december 28-án pedig jótevője, Parra. Jelky búskomorságba esett, s hazájába kívánkozott. Lemondott az állásáról, és 1776. október 25-én Európába utazott. 1777. augusztus 30-án érkezett meg Amszterdamba, október 2-án Bécsbe, ahol bátyját még életben találta. Bécsben nagy feltűnést keltett érkezésével, november 28-án bemutatták Mária Teréziának is.
1778-ban hazajött Bécsből, és Budán telepedett le. Ismét megnősült, s egy fia született. 53 évesen tüdővészt kapott, és meghalt.
1808 – III. Napóleon, francia császár († 1873)
1889 – Adolf Hitler, német politikus, a náci párt vezetője, birodalmi vezér és kancellár, diktátor, a „Führer” († 1945)
1893 – Joan Miró, katalán festő († 1983)
1915 – Szeleczky Zita, színésznő, filmszínésznő († 1999)
1955 – Dolák-Saly Róbert, humorista, színész
Halálozások
1314 – V. Kelemen pápa (* 1264)
1769 – Pontiac indián törzsfőnök, az USA-ban megye, tó, város és autómárka névadója (* 1712 – 1725 között)
1983 – Mezey Mária színésznő (* 1909)
1985 – Charles Francis Richter, amerikai szeizmológius (földrengés-kutató), a Richter-skála megalkotója (* 1900)
1992 – Benny Hill (er. Alfred Hawthorn Hill), angol komikus (* 1924)
Kérjük, várj...
