Tovább a Netlogra

másodperc van hátra
janosia profiloldala

janosia

férfi - 57 éves, Székelyudvarhely, Románia
8 rajongók - 2.635 látogatók

Blog / Elhangzott jegyzetek

2009. december 3., csütörtök 09:33

Elhangoztak a Star rádió, Janó úgy véli rovatában, 2009. december 2-án és 3-án.

Azt mondta Evelin Lindner, egy norvég szociális kutató, hogy: „A pesszimizmus a jó idők luxusa… Rossz időkben a pesszimizmus csak önmagát beteljesítő, önmaga által hozott halálítélet.” Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hányan gondolják Székelyföldön, ma, hogy jó idők járnak. Mégis. Lépten-nyomon azt hallom ki az emberek beszédéből, hogy egyre kevesebb a jövőbe vetett hitük, egyre kevésbé hiszik, hogy a jó idők visszatérhetnek. Ennek a miértjén egy kicsit elgondolkozva, arra a következtetésre jutottam, hogy még húsz év után is nem sokan tudják, mit is jelentenek azok a jó idők. Megpróbálom perspektívába helyezni. A nyár vége felé, Böjte Csaba testvér mutatta be a legújabb kötetét a Márton Áron ifjúsági házban. A könyvbemutatón beszélő Csaba testvér egyszerű szavai a Kárpát medencében élő magyarság közös, legújabb akadályáról számoltak be. Ez pedig az elégedetlenség, a panaszkodás, az önsajnálkozás. Az utóbbi húsz év tapasztalata viszont nem arra mutat, hogy oly nagyon nyomorognánk. Csekély két évtizede még nagyon jól tudtuk, mik is azok az igazi rossz idők. Aránylag békességben élünk már szinte 65 éve a világnak ebben a szegletében, s még az átkosban is sikerült megtalálnunk azokat a támaszokat, amelyek túlsegítettek a legnehezebbjén. Húsz éve viszont jogainkat is gyakorolhatjuk. Hosszú idő ez egy ember életében, de a közösség sohasem méri magát a tagjaihoz. Ez lehet az oka annak, hogy egyre mélyebbre fúrjuk magunkat a borúlátás katakombáiba. Az, hogy nem a saját eredményeinket nézzük, hanem türelmetlenül kapkodunk, és közben, mint akik elfelejtjük a tetőt a fejünk fölött, a kenyeret az asztalunkon, a biztonságot, hogy nem fenyegeti a szabadságunkat semmi, elherdáljuk azokat az értékeinket, amelyek eddig megtartottak. A hagyományainkat és a méltóságos öntudatunkat. Ez pedig a jó idők luxusa.
A viszonthallásra holnap.

A piacgazdaságban az a legrosszabb s egyúttal a legjobb is, hogy nem gazdaság, hanem egy társadalmi forma. Már az ősidőkben is létezett, amikor még társadalmi formákat nem neveztek meg politikai irányukról. Politika ugyanis nem létezett. Modernebb idők találmánya s nem kell messze mennünk, hogy lássuk, teljesen elszakadt attól a feladatától, hogy irányokat alkalmazzon. Olyan irányokat, amelyeket a közösség határoz meg. A társadalom elemeinek a széthúzásából él és kiválasztva részeit, azoknak az irányát alkalmazza az egész társadalomra. Remény ugyan van, hogy ezt megfordíthatjuk még, de ehhez el kell tekintenünk apróbb felfogásoktól. Azoktól a felfogásoktól kell eltekintenünk, amelyeket örökbe fogadtunk s most visszajöttek kísérteni. Egyik ilyen felfogás, hogy a politika hatalom. Nem így van: mind tudjuk, hogy szolgálat kéne legyen. Azért van ez, mert azt gondoljuk, hogy valakit mindig ki kell szolgálnunk ebben az életben. Nem kell! Az igazi szolgálat önkéntes. Egy másik ilyen téves felfogás, hogy a törvényeket is mi szolgáljuk ki. Ez sem igaz. A törvények azok az irányok, amelyeket saját magunk érdekében hoztunk, hogy civilizáltan élhessünk egymással. A piacgazdaság tehát, ahonnan megközelíthetjük ebből a hatalmas káoszból rendet teremteni. Életünk milyensége függ a piaci sikereinktől. Azt mondják a pénz irányít mindent és a pénz hatalom. Láthatjuk mire utazik a politika. Hívd bárminek, pénz, anyagi vagy szellemi javak, mindennek a cseréjéből áll a piac. Az helyett, hogy ennyire leegyszerűsítve vizsgálnánk ennek a felfogásnak a minőségét, van egy javaslatom. Összpontosítsunk a piacra! Legyen másodlagos minden egyéb. A történelem megmutatta, hogy a sikeres emberek szénája mindig jól állt. Úgyhogy tegyük rendbe a szénánkat. Most van az ideje, mert a világon mindenütt rájöttek, hogy a következő gazdasági gyógyulást a fogyasztók fogják irányítani. Egy igazságos, etikus és átlátszó piac megteremtésével.
A viszonthallásra holnap.


Szólj hozzá!

Be kell jelentkezned, ha megjegyzést szeretnéd írni. Ha még nincs fiókod, regisztrálj most!

  • 75

    arpadneerzsebet 2010. október 12.

    "Úgyhogy tegyük rendbe a szénánkat"
    nagyon egyetértek!!! NAGYON!!!!

Értékelésed: 0
nincs értékelés