janossyaliz profiloldala

janossyaliz

- 56 éves, Gyergyószentmiklós, Románia
2 rajongók - 3.457 látogatók

Blog 37

Ide most valami nagy okosságot kellene írni, de nem fogok, mert mindenki erre számít. Szóval, lényeg, a lényeg: ebbe a blogba mindenfélét írok, ami éppen eszembe jut és amiről úgy vélem más is érdekesnek találhatja. Ha bármit érdekesnek találsz, nyugodtan kommentelj, mert azt nagyon szeretem. Minden hozzászólást engedélyezek, kivéve azt, ami közvetlen erőszakot, vagy pornográfiát tartalmaz. :)


  • Szavazzatok rám!

    Rég nem jártam errefelé és talán illene némi magyarázattal is szolgálnom, főleg a profilomat még mindig hűségesen látogatóknak. Viszont igen hosszú és széles lenne most mindent összefoglalni egy bejegyzésben. Maradjunk annyiban, hogy "egyéb bokros teendőim" végett nem jártam erre és majd közelebbről beszámolok részletesen rendre mindenről.

    Most azonban kéréssel fordulnék hozzátok: az a kicsi regionális lap, ahová MÉG irok a Krónika, országos magyar napilap, illetve nemrég indult Erdélyi Konyha mellett, szavazást hirdetett annak kideritésére, ki a kedvenc újságirója. Nos, úgy tűnik mostanig spontán - különösebb beavatkozás nélkül - "listavezető" voltam, vagyis minimum tiz szavazattal vezettem a lista élén. Azonban most látom, hogy a kolléganő ott "liheg" a nyomomban, alig egy szavazattal vezetek. Ezért kérlek benneteket, hogy az Új Kelet honlapján , jobb oldalt valahol középtájékon keressétek meg a Szavazómasinériát és a nevem melletti körre klikkelve, majd a Szavazok gombra klikkelve szavazzatok rám. Előfordulhat, hogy elsőre (másodikra) nem enged szavazni - valami olyasmit ir ki, hogy "erre a kérdésre már válaszoltál" - nos, ha igy lenne, akkor újra be kell tölteni az oldalt és ismételten próbálkozni, amig sikerül. Szavazataitokkal hozzájárultok, hogy megőrizzem az egyébként túlzás nélkül megérdemelt első helyemet - és ez tény, nem önteltség.

    Segitségeteket előre is köszönöm!

  • NLP, Lázár-kastély, majd búcsúzás

    A pszichowellnesstábor hatodik napján, vasárnap csak a délelőtti programon voltam ott, ebéd után hazamentem, mert a lányomat kellett készítenem a gárdonyi kirándulásra. Emiatt csak a délelőtti NLP -s programon vettem részt. Igazából arra sem tudtam rendesen figyelni, mert vasárnapra hirtelen lehűlt az idő, esett az eső és mivel nem öltöztem fel rendesen, nagyon fáztam.



    Viszont ott volt a lányom, akinek markáns véleménye volt dolgokról, és Györgyi biztatására amúgy brillírozott. Nyers logikája, egészséges hozzáállása az élet dolgaihoz mindenkinek tetszett. Ebéd előtt, közben nagy érdeklődésnek örvendett Attila és Hajni "produkciója", ugyanis közszemlére flekkent és miccset sütöttek. Húsnap lévén zöldbableves és flekken, miccs és görögsaláta volt az ebéd, vacsorára pedig székelygulyást evett a társaság.



    Hétfőn, a táborozás utolsó napján a Lázár-kastélyt néztük meg tüzetesebben, illetve a ferences kolostort. A kolostorban véletlenül összefutottunk Ervin atyával is, aki noha nagyon sietett, tudott néhány érdekes dolgot mesélni.



    Az utolsó teljes napunkon zöldségnap lévén az ebéd hurutos leves tök- és gombafasírt krumplifőzelékkel, a vacsora pedig gombapaprikás és puliszka volt. A foglalkozások többnyire összegzéssel, a tanultak, látottak és hallottak elmélyítésével teltek. Az esti, vacsora utáni meglepetés Attila produkciója volt, aki színes, zenés programjával szórakoztatott bennünket. Némelyek még táncra is perdültek...



    Kedden aztán reggeli után még egy utolsó kört futottunk zárásképpen arról, hogy a tábor beteljesítette-e az első napon megfogalmazott küldetésnyilatkozatát. Mint már említettem, a második napot egy küldetésnyilatkozat megfogalmazásával kezdtük, amelynek szövege egy ötletbörzén alakult. Végső formáját Kati fogalmazta meg és valahogy így hangzik: "A Tündérkert felfedezése közben megengedhetjük magunknak a felelősségteljes változást az ideális testsúly és a nagyobb belső harmónia elérése felé, eközben elfogadjuk önmagunk, tudatosságra ébredünk, mely lehetővé teszi a kikapcsolódást-bekapcsolódást, úgy, hogy közben jól érezzük magunkat, jókat eszünk, szórakozunk és eközben az összetartozás érzetét erősítjük és hagyjuk, hogy az energia szabadon áramoljon az elengedés, nyitottság és elfogadás jegyében." Utolsó napon aztán egyöntetűen megállapítottuk, hogy ebben az óriási körmondatban megfogalmazottak mind beteljesültek, tehát a táborunk betöltötte küldetését, sikeres volt. Ezt követően nem maradt más hátra, mint a csomagolás és a búcsúzkodás. "Jövőre veled ugyanitt!" - fogalmazták meg többen is búcsúzáskor, hiszen a tartalmas program, az értelmes kikapcsolódás mindenkinek tetszett.

  • Piac, múzeum és mézkóstoló



    Szombaton a gyergyói szokásokhoz igazodva piacolással kezdtük a napot. Mellesleg számomra ez volt a legbosszantóbb nap, ugyanis a szégyenkezést mindjárt reggeliben elkezdhettem a város utcáinak kritikán aluli állapota miatt. Aztán folytathattam azzal, hogy a piacon nincs egy közvécé, de még a város főterén sem, emiatt a múzeumlátogatást mindjárt a vécézéssel kezdhettük. Finoman fogalmazva kissé ciki volt számomra a helyzet, de Lehel, a múzeumi illetékes megvigasztalt, hogy nem mi vagyunk az elsők és várhatóan még sok olyan látogatója lesz a múzeumnak, akik a vécézésnél kezdik a látogatást. A kezdeti kellemetlenségeket viszont kárpótolta az a tény, hogy dr. Jakab Gyula tudós geológus mérnök, az Európa szerte egyedülálló kőzetgyűjtemény adományozója épp betért a múzeumba, így érdekfeszítő előadásával páratlan élményben részesítette a társaságunkat. Az alábbi fotó is ezt illusztrálja.



    A páratlan kőzetgyűjtemény megtekintése után megnéztük az éppen a múzeumban lévő vándorkiállítást, a "székelyek Munkácsyjaként" közismert sepsiszentgyörgyi születésű Gyárfás Jenő kiállítása is egyedi élmény volt a magyarországi vendégek számára. Nem a reklám helye, de ismételten köszönet elsősorban Csergő Tibor múzeumigazgatónak, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy ez a kiállítás megtekinthető legyen a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban. Ha netán még nem láttad, még mindig megteheted szeptember 5-ig, szegényebb leszel, ha nem nézed meg. Ezt minden székelynek és minden magyarországinak, aki Gyergyószentmiklóson jár, látnia kell. Reklám után, visszatérve a pszichowellnesstáborhoz és a gyergyószentmiklósi kirándulásunkhoz elmondható: sajnálattal vettük tudomásul, hogy az örmény templomot nem tudjuk belülről megnézni, mert mindig zárva van, és a kulcsos embert nehéz elérni. De megnéztük kívülről, hátha majd jövőben belülről is láthatjuk.



    Ezután a katolikus templomot néztük meg és az örmény építkezési jegyeket viselő főtéri házakat. Vendégeim sajnálattal konstatálhatták, hogy a gyönyörű épületek, amik csak amúgy vonzanák a turistákat, málladoznak, gazdátlannak tűnnek, noha tudtom szerint visszaszolgáltatták jogos tulajdonosaiknak. Ezen a sétán épp eleget mérgelődtem magamban a gazdátlan városkép miatt, így hát egyáltalán nem bántam, amikor délben visszamentünk a szállásra, Bartalisék portájára. Ezen a napon egyébként gyümölcsnapunk volt, és ennek két haszna volt. Egyrészt Hajniék pihenhettek ezen a napon, ugyanis az ebéd és a vacsora a már ismert közösen "csináld magad" akció keretében készült el. Másrészt a könnyű, ízletes eledel lehetőséget adott az M. pszichowellness táplálkozási ajánlásának alaposabb megismerésére. Szükség is volt a Gyöngyi részéről jövő megerősítésre, ugyanis a társaság többsége még nem tapasztalta meg soha, milyen az, amikor háromszori étkezés gyanánt - reggel, délben és este - "csak" gyümölcsöt eszünk. Érdekes tapasztalat volt mindannyiunk számára. Ráadásul annyira "elmélyültünk" a gyümölcsnapban, hogy senkinek fel sem tűnt, Emike - aki az ideális testsúly elérése végett hízni jött ebbe a táborba - talán ehetne egyebet is gyümölcsön kívül. Na de ez is megoldódott miután Gyöngyi intézkedett Hajninál.



    Délután egy aranyos méhész járt nálunk, aki érdekfeszítő előadást tartott méhek életéről és a mézről - fenti képen épp magyarázat közben látható. De Gyöngyitől azt is megtudhattuk, hogy a méz mértékkel gyümölcsnapon is fogyasztható, ennek kifejezetten örülök, mert a mézet mostanig sehogyan sem tudtam beilleszteni a szétválasztós étrendembe. Sőt, vacsoránál megízlelhettük mennyire finom a virágporral fűszerezett gyümölcssaláta - azt hiszem ezennel a virágport be fogom építeni a család étrendjébe.
    Este, vacsora előtt még egy kedves meghívásnak tettünk eleget, elmentünk, és megnéztük az alkotóközpontban táborozó ifjú képzőművészek zárótárlatát. Sok szép alkotást láthattunk, amikből csak amúgy sugárzott a frissesség, a fiatalsággal járó alkotói kreativitás. A mellékelt kép tárlatnéző körutunkat illusztrálja, és az ötödik nap eseményeinek összegzésével letudtam egyet az adósságaim közül. De ha nem leszek még nagyon fáradt, Hajni csodareceptjei közül egynek a leírását közzéteszem a szétválasztós blogomon.

  • Gyilkos-tó és Békás-szoros



    A Gyilkos-tóhoz és Békás-szoroshoz tett látogatásunkat előrehoztuk a negyedik napra, ugyanis az időjárás előrejelzés szerint vasárnapra - amikor a program szerint lett volna ez a kirándulás - esős idő ígérkezett. Mint utóbb kiderült, igencsak bölcs döntés volt, ugyanis vasárnap egész nap szakadt a hosszúszárú eső, ami jót tett a földeknek és az éppen most gumósodó pityókának, de egyáltalán nem kedvezett a kirándulásnak. Amikor a reggeli program előtt közöltem a jó hírt a társasággal igencsak megélénkült mindenki, ezt illusztrálja a fenti fotó is, amelyen a lányok épp a gyümölcsreggeli elkészítése körül szorgoskodnak. Egyébként a reggeli közös gyümölcssaláta-készítés jó alapozásnak bizonyult a mindennapi jó hangulathoz, az együvé tartozás érzetének erősítéséhez. Azonban a negyedik nap még egyéb meglepetést is tartogatott, ugyanis a mestereknek sikerült megjavítaniuk a Hajniék kemencéjét, így korareggel Attila, Hajni férje bedagasztotta a kenyértésztát - mert ez az ő feladata - Hajni pedig mindjárt a reggeli után hozzálátott a kenyérsütéshez. A képen éppen szaggatja a kenyértésztát.



    Miután a kenyérkészítés fortélyait is megtudtuk, autókba ültünk és irány a Gyilkostó! Mondjuk egy kis kitérővel ugyanis útba ejtettük közben Alfalut, ahol megnéztük a templomot és az István pap szobrát a parkban. Itt elmondhattam a csíksomlyói gyalogos zarándoklathoz fűződő történelmi eseményekre alapozódó legendát. A fotón István pap szobra előtt a kis csapatunk.



    Miután a templomkertben megcsodáltuk azt az emlékoszlopot is, amelyen azt írja, "Ember vésd az eszedbe, ez a föld székely volt és az is marad!", átmentünk Újfaluba, ahol Enikő és Laci várt finom kávéval és teával. Innen aztán valóban a Gyilkos-tóhoz mentünk, előbb azonban a Pongrác-tetőn piknikeztünk, mert közben eljött az ebéd ideje. Mivel tésztanapunk volt, Hajni rántott tököt és krafiolt, padlizsánkrémet, karfiolkrémet, tökfasírtot és sok-sok zöldséget csomagolt a hűtőtáskába. Legnagyobb keletje a padlizsánkrémnek és a tökfasírtnak volt, az egyszerűen eltűnt a kockás abroszról, amint a társaság rápillantott.



    A Gyilkos-tónál elmeséltem a tó keletkezésének történetét és legendáját, majd gyalogosan folytattuk utunkat a Békás-szoros irányába. Itt az út hosszát illetően kissé elszámítottam magam, mert sokkal hosszabb volt az út, mint amennyire húsz év távlatából emlékeztem. Ugyanis ezt a távot gyalogosan kb. húsz évvel ezelőtt tettem meg, amikor a fiamat elvittem az első hegymászótáborába. Azóta úgy tűnik, kissé megnyúlt ez az út, eléggé kifáradt a társaság, mire a szorosba értünk. Azonban segített a Magne B6, így senkinek sem lett nagy izomláza, illetve jól jött, hogy Éva és Antónia autóval ment le a szorosba, így Éva a sofőröket visszavitte az autókhoz, és visszafelé már nem kellett gyalogosan megtennünk az utat. A fotón háttérben az Oltárkő, a Békás-szoros egyik legimpozánsabb kőtömbje látható.



    Estére hazaérve csudafinom vacsora várt, illetve készült el a szemünk előtt. Hajni egy régi receptet "porolt le" és vett elő a gazdag ételgyűjteményéből és azt készítette el pillanatok alatt szemünk láttára. A képen látható finomság szalonnás-hagymás-túrós tekercs, kemencében sült és a tölteléket közönséges kenyértésztába göngyölte. Készített egy vegapizzát is, de úgy tűnt - nekem legalábbis - hogy a hagyományos finomságnak nagyobb keletje volt.

  • Szentjánosbogarak és csillagnéző

    Zajlik az élet a pszichowellnesstáborban, és engem is annyira elragadtak az események, hogy a beígért folytatásra csak most sikerült időt szakítanom. De, ami késik az nem múlik, tehát folyt. köv. most, és még mindig a harmadik nap délutánjánál tartunk. Előtte természetesen ebédeltünk és megint csudafinom ételt: tárkonyos fuszulykalevest és nagyanyám böjtöskáposztáját.



    Ezeknek a leírásait majd rendre közzéteszem a gasztroblogjaimon, most koncentráljunk a programra. Tehát, a bőséges ebéd után egy igencsak érdekes gyakorlati elemekkel gazdagított előadás következett, az EFT. Vagyis az érzelmi felszabadítás technikájával ismerkedtünk András vezetésével.



    András szerint rossz érzéseinket, de még a betegségeinket is a szerveztünk energiaáramlásainak zavarai okozzák. Ennek értelmében a túlsúlyt is az energiaáramlatunkban lévő "göcsök", "keringési zavarok" okozhatják és András egy egyszerű kérdőíves módszerrel megpróbálta kideríteni, hogy kinek-kinek, mi okozza a szervezetében lévő energiaáramlási zavarokat. Mindezt összeírtuk, pontosabban csokorba gyűjtötte Margit, András neje, aztán egy érdekes kopogtatós módszerrel, ingerelve a test különböző meridián pontjait, az egész csoportnak egyszerre oldottuk fel az energiaáramlatában lévő zavarait. Ez rettentően érdekes volt, olyannyira, hogy azért nincs fotó erről az eseményről, mert annyira elragadott engem is az esemény, hogy egyszerűen megfeledkeztem a fotózásról. Sőt, szerintem a szomszédok is nagyon élvezték a dolgot, ugyanis, ha bekukucskáltak Hajniék teraszára, akkor fejüket és testük különböző pontjait kopogtató, közben furcsa szöveget mormoló embereket láthattak. Meg is állapítottuk Hajnival: "no, ennek nagyobb híre lesz, mint a tatárjárásnak". Aztán jót nevettünk mindketten és azt mondtuk: "jó ez így, használ a faluturizmus fellendülésének".



    Vacsora után, ami ismét egy különösen finom eledel volt - petrezselymes pityóka rántott karfiollal és tökkel - ennél is érdekesebb észlelésnek lehettünk részesei. Az est, a sötétedés közeledtével autókkal kimentünk a güdüci endurópályára, ott mindenkinek osztottak egy hosszú, erős drót végén lógó foszforeszkáló bogyócskát - amit időnként elemlámpa fényével kellett feltöltenünk - és ezt a zölden világító bogyócskát simléderes sapkánkra erősítve, a látómezőnkben lógatva és erősen figyelve rá indultunk el az éjszakában felfedező körutunkra. Úgy néztünk ki, mint valami óriás szentjánosbogarak és egy éppen arrajáró lovasszekér "utasainak" körében igencsak nagy derültséget keltettünk. Mondtam is a mellettem észlelő Évának: "ennek is nagyobb híre lesz, mint a tatárjárásnak".



    Egy idő után azt észleltük, hogy perifériás látásunk kitágult, magyarán olyasmiket is láttunk, hallottunk, éreztünk, észleltünk, amit a világosság, a zaj egyébként elnyom. Például egyszerre láttuk a fejünk fölött a csillagokat, de az úton lévő lócitromokat is. A hozzávetőleg egy-két órás észlelés után, megosztottuk egymással a tapasztaltakat, aminek lényege és összegzése tulajdonképpen az volt, hogy mindannyian részesei vagyunk egy egységes egésznek, a természetnek, vagy ha úgy tetszik a teremtésnek. Ezután Attila előszedte a csillagnézőjét és az éppen akkor felkelő Holdat kémleltük annak segítségével. Illetve ismerkedtünk a különféle csillagképekkel, alakzatokkal. Néhány táborlakónak annyira tetszett ez a tevékenység, hogy éjjel egy óráig kint maradtak a hegyoldalban csillagot kémlelni.



    Úgy vélem, eléggé tartalmasra sikeredett a harmadik nap, és jó, hogy két részre bontottam, mert unalmas lett volna egy hosszú szövegben elolvasni.

  • Tartalmas, kalandos harmadik nap



    A pszichowellnesstábor harmadik napjára a tartalmasság és a kalandosság volt a leginkább jellemző. Reggel természetközeli portyára indultunk, erdőjáró Ida barátném kísért el és vezetett be a gyógynövények rejtelmeibe. Utunk során megszemlélhettük, milyen csodálatos helyen is vagyunk a Gyergyói-medence komor havasok koszorúzta, mégis meleg, barátságos, szerető ölelésében. A Szent Antal kápolnáig tett sétánk során az erdő első ajándéka a zamatos málna volt. Kóstolgattuk, ízlelgettük a természet csodálatos gyümölcsét.



    A kápolna dombjának aljába érve két őzlábgombát találtunk, mintha valaki csak úgy direkt nekünk tette volna le a földre. Aztán több helyen is találtunk szegfűgombát, így mindenki leszedhetett legalább egy-két gombát. Persze a jó, ehető gombák mellett mérges gombák is voltak, és mint mindig, ezek "szebbek", nagyobbak voltak, mint az ehetők. Ezt bizonyítja az alábbi kép is: Györgyi kezében a "szép, nagy" gombák mérgezőek, az apró, kistermetű, jellegtelen színű pedig a szegfűgomba.



    És most itt be is fejezem, mert készülődnöm kell a negyedik napra. Még sok mindent kellene írnom a harmadik napról, de azt majd utólag beszúrom a helyére. Most csak azért írtam, hogy akik várják a beszámolót, ne csalódjanak, vagy legalábbis ne csalódjanak nagyot. Szóval, folyt. köv.

  • Küldetésnyilatkozatot fogalmaztunk



    A pszichowellnesstáborunk második napjának reggelén sikerült megfogalmaznunk azt a küldetésnyilatkozatot, amibe mindenki belepótolta a maga gondolatát elvárását. A végső változatot Kati fogalmazta meg gyönyörű körmondatba - Jókai forog a sírjában.



    Szóval ez lett belőle: "A Tündérkert felfedezése közben megengedhetjük magunknak a felelősségteljes változást az ideális testsúly és a nagyobb belső harmónia elérése felé, eközben elfogadjuk önmagunk, tudatosságra ébredünk, mely lehetővé teszi a kikapcsolódást-bekapcsolódást, úgy, hogy közben jól érezzük magunkat, jókat eszünk, szórakozunk és eközben az összetartozás érzetét erősítjük és hagyjuk, hogy az energia szabadon áramoljon az elengedés, nyitottság és elfogadás jegyében." Gyöngyi szerint, ha mindez megvalósul, sikeres tábort tudhatunk magunk mögött.



    A küldetésnyilatkozatunk megfogalmazása után falunéző portyára indultunk, és ebédig igyekeztem minden olyan helyet, nevezetességet megmutatni vendégeinknek, ami mellett egy helyismerettel nem rendelkezhető turista általában csak úgy elsuhan. Ez alkalommal nem néztük meg a Lázár-kastélyt és a ferencrendi kolostort, erre ugyanis külön napot szánunk. Volt látnivaló így is bőven, hiszen szeretett szülőfalum csodálatosan szép.
    Ebédre kellően éhesek is voltunk már, Hajni salátalevese és mustáros csirkéje, párolt káposztával és uborkasalátával egyszerűen felséges volt. Ebéd után egy keveset pihentünk, aztán a délután hátralévő részében Györgyi ízleltette meg velünk az NLP-t.



    Ha valaki nem tudná, az NLP neuro-lingvisztikus programozást jelent és Gyöngyi szerint a változás művészete. Első körben egyebek mellett megtudhattuk, hogy ez emberek tökéletesen működnek, mindenki képes valamire, a feladatok alkotóelemeikre bonthatók, az ember nem azonos a viselkedésével.



    Aztán kétfős csoportokra oszolva célokat fogalmaztunk meg az NLP segítségével. Nekem is sikerült egy célt megfogalmaznom, most még nem "lövöm le a poént", de látványos lesz, azt mindenkinek megígérhetem. Mellesleg a célok megfogalmazásába annyira belemélyedtünk, hogy észre sem vettük, hogy eljött a vacsoraidő. Vacsorára aztán igazi székelyföldi finomságokból összeállított hidegtál került az asztalra, a vendégeink megismerkedhettek a juhtúróval, ordával és sajttal, illetve megkóstolhatták a füstölt szalonnát és füstölt kolbászt.



    Mindez csodálatosan illeszkedik az M pszichowellness étkezési ajánlatába, hiszen mindenek mellett mindannyiunk célja az ideális testsúly elérése. Vacsora után aztán mindenki a saját életfonalával "bíbelődött", egy másik társ segítségével egyenesítgette, oldotta benne a hurkokat, alakítgatta olyánná, ahogyan jobbnak érezte.

  • Elkezdődött a pszichowellnesstábor



    Gyöngyi, Györgyi, Kati, Emi, Margit, András, Éva, Imre és Margit, illetve Ildikó, Attila, Enikő és Laci érkezésével gyakorlatilag elkezdődött az első pszichowellnesstábor Gyergyószárhegyen. Célkitűzéseink között szerepel, hogy megtudjuk, mi motivál az evésben, mit is jelent számunkra egyénenként a túlsúly, illetve megtanuljuk, hogyan szabadulhatunk meg kellemesen, érdekesen és egészségesen felesleges kilóinktól. Mindebben segítségünkre lesz az M. pszichowellness módszere - amit Gyöngyi talált ki -, illetve az NLP, a változás művészete, aminek Györgyi a nagymestere.



    A táborozó, önmaga felfedezésére induló társaság a Gyergyói-medence legkiválóbb, Négy margaréta minősítéssel rendelkező faluturizmus-hálózatba szerveződött vendégfogadó házaiban kapott szállást. Étkeztetésünkről Hajni, a hálózat kiváló főgazdasszonya gondoskodik, kérésünk értelmében, kizárólag az M. pszichowellness ajánlásába illeszkedő, de a helyi, székely ízvilágot őrző ételekkel.



    A program szórakoztató részéről én gondoskodom, már régóta összeállt a "haditervem", hová, milyen csodálatos helyekre viszem el a vendégeinket. Majd igyekszem nekik mindent megmutatni, ami szép és fontos, ami alapján meggyőződhetnek arról, hogy nem véletlenül állította Erdélyről Jókai azt, hogy Tündérkert. :)
    Na és, hogy milyen finomságokat ettünk/eszünk az együtt töltendő hét alatt, megtudhatjátok a fakanálforgatós blogomról.

  • Még két nap és pszichowellnesstábor!

    Hurrá, még kettőt alszunk és máris kezdődik a pszichowellnesstábor Gyergyószárhegyen! A tábor részleteiről már több bejegyzést is írtam, aki nem olvasta, illetve már elfelejtette miket is: keressen rá a "pszichowellness" vagy "tábor" címszóra, és máris minden infót megtalál csokorba szedve. Utolsó, legfrissebb információkat megtaláljátok a Fakanálforgató tollforgató blogomon , illetve a HTZ-klub blogomon . Navigáljatok oda, és nézzétek meg, olvasgassátok el! Fontos tudnotok, hogy egy-két embernek mindig akad hely, ha netán valaki utolsó percen gondolná meg magát, hívjon telefonon, telefonszámom bármelyik Krónikában megtalálható. Egyébként a tábor két fő előadója - Bányai Gyöngyi és Stenger Györgyi - már készülődik, hétfőn reggel indulnak autóval Budapestről. A hétfői éjszakát kolozsvári ismerőseiknél töltik, majd velük együtt kedden reggel indulnak tovább, Gyergyószárhegyre valószínűleg a délutáni órákban érkeznek, a program már kedden este hat órakor a táborlakók közös vacsorájával kezdődik. Az ünnepélyes tábornyitó pedig este hét órakor lesz Bartalis Hajnal főgazdasszonyék portáján (Szárhegy, Főút 1369 szám, ZÖLD infortours tábla). Az eseményre meghívót kapott a sajtó is. A programról egy kis ízelítőt találtok a Fakanálforgató tollforgató blogomon[/url, illetve a [url=http://pszichowellness.hu]Bányai Gyöngyi honlapján. A többit majd a helyszínen megtudjátok. :) Hogy mit ne feledjetek el hozni, megírtam a HTZ-klub blogomon , s aztán adjon az Isten jó napos időt erre a hétre, egyebekről igyekszünk mi magunk gondoskodni.

    Ismételten szeretettel várok/várunk minden fogynivágyót, illetve bárki érdeklődőt!

  • Állatvédelmi konferencia és pszichowellnesstábor



    Sikerrel zárult az első állatvédelmi konferenciánk mindazonáltal, hogy éppen azok, akiknek szerveztük ezt a rendezvényt nem jöttek el az eseményre. Ebből is látszik, hogy hosszú utat kell még bejárnunk addig, amíg sikerül a dolgokat a helyére raknunk és rendet teremtenünk elsősorban a fejekben. Ettől függetlenül mindenki - állatvédők, állatbarátok, megyei tanács képviselői, Borboly Csaba tanácselnök és Pál Árpád parlamenti képviselő -, aki számít és fontos ebben az ügyben ott volt, jól érezte magát és igen hasznos irányvonalak körvonalazódtak a "hogyan továbbot" illetően. A konferenciánkról készítettem egy részletes képes beszámolót, a Füles és pajtásai blogon erről bővebben is olvashattok. Navigáljatok oda és olvassátok el!

    Most még előbb megírom a konferenciánk végkonklúzióit és egy sajtóközleményt, majd miután azt szétküldtem mindenkinek, akinek kell, veszek egy tüdőnyi levegőt és ezerrel rákapcsolok a pszichowellnesstábor szervezési munkálataira. Szerencsémre annak előkészítését jó idejében elkezdtük, nagyjából a tábor résztvevőinek listája is összeállt, azonban mivel még van lehetőség néhány személy bevonására arra gondoltunk Bányai Gyöngyi barátnőmmel, hogy helyet és lehetőséget biztosítunk azoknak is, akik a környékről bejárva vennének részt a tábor programjain. Rövidesen erről bővebben is írok, de addig is erre vonatkozó részletes infókat találtok Gyöngyi barátném blogjain itt illetve emitt . Az ott szerzett információkhoz mellékelem az alábbi képet



    amelyen Bartalis Hajnal, a pszichowellnesstábor főgazdasszonya éppen házikenyeret készít. És hozzápótolom, hogy egyéb finomságok mellett a táborlakók és illetve a tábori programokra bejárók teljes kiőrlésű lisztből készült házikenyeret fognak enni.

1 2 3 4